elvalaszto

Ügyintézés, nyomtatványok

Adóigazolás kérelem

Adóigazolás kérelem

Igazolás a helyi adótartozásról pl. pályázathoz, hitelkérelemhez, végelszámoláshoz stb.

Igénybe vehetik:

Vállalkozók, vállalkozások, egyéb szervezetek, intézmények és magánszemélyek.

Ügyintézés kezdeményezhető:

Az adóigazolást kérő adatlapot kell kitölteni, amit személyesen vagy postai úton kell benyújtani az adóhatósághoz.

Ügyintézés díja:

Kérelmenként 3.000 Ft illetékköteles.

Kapcsolódó jogszabály:

  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Adótúlfizetések rendezése: Kérelem átkönyvelésre

Adótúlfizetések rendezése: Kérelem átkönyvelésre

Ha az adózó az adótartozásnál nagyobb összeget fizetett be, túlfizetése keletkezett, akkor az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el.

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el.

Adó-visszatérítés kérelmezése esetén az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az adó-visszatérítést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja.

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli.

Szükséges iratok: Kérelem nyomtatvány az átvezetésről vagy visszautalásról.

Ügyintézés díj: Az alapeljárás illetékmentes. Fellebbezés esetén a határozatban megjelölteknek megfelelő összeg.

    Kapcsolódó jogszabály:

  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

Adótúlfizetések rendezése: Visszautalási kérelem

Adótúlfizetések rendezése: Visszautalási kérelem

Ha az adózó az adótartozásnál nagyobb összeget fizetett be, túlfizetése keletkezett, akkor az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el.

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el.

Adó-visszatérítés kérelmezése esetén az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az adó-visszatérítést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja.

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli.

Szükséges iratok: Kérelem nyomtatvány az átvezetésről vagy visszautalásról.

Ügyintézés díj: Az alapeljárás illetékmentes. Fellebbezés esetén a határozatban megjelölteknek megfelelő összeg.

    Kapcsolódó jogszabály:

  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

Anyakönyvezés: Anyakönyvi okiratok kiállítása

Anyakönyvezés: Anyakönyvi okiratok kiállítása

Anyakönyvi okiratok kiállítása:

Az anyakönyv alapján az ügyfél szóbeli vagy írásbeli kérelmére anyakönyvi kivonat vagy hatósági bizonyítvány adható ki.

Az anyakönyvi kivonat kiállítását az érintett, vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén a szülők, vagy a szülők által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.

    Az ügyintézéshez a következők szükségesek:

  • Átvevő személyazonosítására szolgáló okmány:
    • személyazonosító igazolvány vagy útlevél
    • lakcímet igazoló hatósági igazolvány
    • Amennyiben az átvevő meghatalmazott , úgy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával ellátott) eredeti meghatalmazás.

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

  • 1982. évi 17 tvr. az anyakönyvekről, az házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 6/2003.(III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.
  • 1990. évi XCIII tv. Az illetékekről

Anyakönyvezés: Haláleset anyakönyvezése

Anyakönyvezés: Haláleset anyakönyvezése

A halálesetet az azt követő első munkanapon , de legkésőbb 3 munkanapon belül be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek közölnie és igazolnia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

Az anyakönyvezést a hozzátartozó személyesen, vagy megbízott útján – temetkezési vállalkozás közbenjárásával (meghatalmazással) – kezdeményezheti.

Az eljárás - beleértve a „Halotti anyakönyvi kivonat” első ízben történő kiállítását is - illetékmentes.

Az anyakönyvvezető az eljárás során a magyar állampolgár, vagy a magyarországi tartózkodási joggal rendelkező külföldi állampolgár személyazonosításra alkalmas okmányait bevonja, (személyazonosító igazolvány, útlevél, jogosítvány, regisztrációs igazolás, állandó tartózkodási kártya, tartózkodási engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány) és érvénytelenítést követően továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatal okmányirodájához. A bevont személyazonosító igazolványt a hozzátartozó külön kérésére az anyakönyvvezető érvénytelenítés után visszaadja a haláleset bejelentőjének.

    Az ügyintézéshez a következők szükségesek:

  • Halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya
  • Az elhalt magyar állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, jogosítvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
  • Az elhalt születési anyakönyvi kivonata
  • Az elhalt házassági anyakönyvi kivonata
  • Haláleset bejelentőjének személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolványa (vagy útlevele, vagy jogosítványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa.

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok :

  • 1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 1952.évi IV. tv. a házasságról a családról és a gyámságról
  • 1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
  • 1992.évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
  • 34/1999.(IX.24.) B.M.-EüM.-IM. együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról
  • 6/2003. (III.7.) BM. rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Anyakönyvezés: Házassági névviselés módosítása

Anyakönyvezés: Házassági névviselés módosítása

A házassági név az a név amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Csjt-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, vagy annak megszűnése után – a Csjt. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.

    Az ügyintézéshez a következők szükségesek:

  • A kérelmező személyazonosítására és magyar állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
  • Házassági anyakönyvi kivonat.
  • Elvált családi állapot esetén: házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet, vagy a házasság felbontásának tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
  • Özvegy családi állapot esetén: volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a volt házastárs halálának tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

  • 1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 6/2003. (III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 1990. évi XCIII tv. Az illetékekről

Anyakönyvezés: Házasságkötési szándék bejelentése

Anyakönyvezés: Házasságkötési szándék bejelentése

A magyar családjogi törvény alapján csak az anyakönyvvezető előtt kötött házasság lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással.

Házasságkötési szándékukat a házasulók a házasságkötés tervezett helye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. A házasulók személyes megjelenése kötelező, melynek során igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását. Az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre nyilatkozatokat kell tenniük.

A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít.

A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki, ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított 12 hónapig érvényes. Amennyiben 12 hónapon belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, ezt a házasulóknak újból be kell jelenteni.

A házasságkötési eljárás – beleértve az első ízben kiállításra kerülő házassági anyakönyvi kivonat is – illetékmentes.

    Az ügyintézéshez a következők szükségesek:

  • A házasulók érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele, a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa (lakcímkártya).
  • A házasulók születési anyakönyvi kivonata.
  • A házasulók családi állapotának igazolása céljából: elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó jogerős bírósági ítélet vagy házassági anyakönyvi kivonat, özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat. Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.
    Elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat és közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről. Özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat.

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok :

  • 1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 1952.évi IV. tv. a házasságról a családról és a gyámságról
  • 1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
  • 1979.évi 13. tvr. nemzetközi magánjogról
  • 1992.évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
  • 6/2003. (III.7.) BM. rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Anyakönyvezés: Születés anyakönyvezése

Anyakönyvezés: Születés anyakönyvezése

A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be.

Az intézeten kívüli születést, ha annál az orvos nem működik közre, a bejelentésre kötelezett nyolc napon belül jelenti be.

A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

    Az ügyintézéshez a következők szükségesek:

  • Intézeti szülés esetén az egészségügyi intézmény ügyintézőjének kell átadni, illetve bemutatni az alábbi okmányokat, okiratokat:
    Az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél, és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
  • Ha a szülés intézeten kívül történik:
    A születést a szülők 8 napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a szülésnél szakember nem működött közre, abban az esetben szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a szülés tényét megállapító - szakorvosi igazolást kell mellékelni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a szülés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
    Ha a szülésnél orvos működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni, a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
    Mellékelni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről" nyomtatványt.

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

  • 1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 1952.évi IV. tv. a házasságról a családról és a gyámságról
  • 1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
  • 1979.évi 13. tvr. nemzetközi magánjogról
  • 1993.évi LV. tv. a magyar állampolgárságról
  • 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségről
  • 125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására
  • 1997.évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
  • 34/1999.(IX.24.) B.M.-EüM.-IM. együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról
  • 6/2003. (III.7.) BM. rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 35/2011 (III.21.) Korm. sz. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

Anyakönyvezés: Születési név megváltoztatása

Anyakönyvezés: Születési név megváltoztatása

    Az ügyintézéshez a következők szükségesek:
  • A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltoztatás érinti. (születési és házassági anyakönyvi kivonat)
    Amennyiben élő személy családi nevének viselését kéri az érintett személy hozzájárulása is szükséges. Elhalt személy családi nevének viselése esetén a halotti anyakönyvi kivonat szükséges.
  • Nagykorú kérelmező esetén:
    Személyazonosításra, magyar állampolgárság igazolására alkalmas okmányok: személyazonosító igazolvány, vagy útlevél és lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány.
  • Kiskorú kérelmező esetén:
    A szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes, személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmánnyal. Amennyiben a kiskorú a 14. életévet betöltötte személyes megjelenése szükséges, személyazonosításra alkalmas okmánnyal.
  • Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy – amennyiben a korlátozás a névváltoztatás jogát is érinti – csak gondnokának hozzájárulásával kérheti születési nevének megváltoztatását.
    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:
  • 1982. évi 17.tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 6/2003. (III.7.) BM. Rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 1990. évi XCIII tv. Az illetékekről

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Adatváltozás

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Adatváltozás

    A bejelentéshez szükséges iratok:

  1. Bejelentés a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

    Ügyintézés díja:

  • Kereskedelmi tevékenység bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés adataiban bekövetkezett változás bejelentése: illetékmentes
  • Bejelentés bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet.

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Bejelentés

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Bejelentés

    A bejelentéshez szükséges iratok:

  1. Bejelentés a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

    Ügyintézés díja:

  • Kereskedelmi tevékenység bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés adataiban bekövetkezett változás bejelentése: illetékmentes
  • Bejelentés bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet.

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Megszüntetés

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Megszüntetés

    A bejelentéshez szükséges iratok:

  1. Bejelentés a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

    Ügyintézés díja:

  • Kereskedelmi tevékenység bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés adataiban bekövetkezett változás bejelentése: illetékmentes
  • Bejelentés bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet.

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Nyitvatartási idő változás

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység: Nyitvatartási idő változás

    A bejelentéshez szükséges iratok:

  1. Bejelentés a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

    Ügyintézés díja:

  • Kereskedelmi tevékenység bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés adataiban bekövetkezett változás bejelentése: illetékmentes
  • Bejelentés bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet.

Ebösszeíró adatlap 2016

Ebösszeíró adatlap 2016

Gépjárműadó bevallás

Gépjárműadó bevallás

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi adóztatása.

Adó alanya, adófizetésre kötelezett: az a személy, aki, amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek / amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki / amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, adókötelezettség a forgalomba helyezést követő hónap első napjától keletkezik.

Az adóhatóság a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivataltól kapott adatok alapján hivatalból állapítja meg, illetve törli a gépjárműadót. Az ügyfélnek az adóhatóság felé csak az esetleges adómentesség igazolását, a mentesség megszűnését, a gépjármű jogellenes elbirtoklásának rendőrhatósági igazolását kell bejelenteni.

    Súlyos mozgáskorlátozottság miatti adómentesség igénybevételéhez szükséges iratok:

  • NRSZH (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény, vagy
  • a súlyos mozgásszervi fogyatékosság miatt kiadott MÁK fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy
  • az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet (Mr.) 3. sz. melléklete szerinti igazolás: a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet (Mr.) 1.számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő személy, vagy aki a P) pontban meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved, amennyiben többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi eredetű, a fogyatékosságról szakorvos által kiállított hatályos igazolás.

Az előzőekben nevesített okiratok egyikével sem rendelkező ügyfél a rendelkezésre álló orvosi dokumentációival és egyéb iratokkal a jegyzőnél (önkormányzat adóhatóságnál) kezdeményezheti súlyos mozgáskorlátozottságának megállapítását.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 102/2011. (VI.29.) Korm.rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

Ügyintézés díja: Az alapeljárás illetékmentes. Fellebbezés esetén a határozatban megjelölteknek megfelelő összeg.

Gépjárműadó beszedési számla száma: 11736037-15361741-08970000

Helyi iparűzési adó: Bejelentkezés, változás-bejelentés

Helyi iparűzési adó: Bejelentkezés, változás-bejelentés

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a tevékenység időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) az adóévben a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

    Az adó mértéke:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

    Bevallási, befizetési határidők:

  • Előlegfizetési határidő: március 15. és szeptember 15.
  • Adóbevallás benyújtása, adó befizetésének határideje: május 31.
  • Feltöltési kötelezettségről adóbevallás benyújtása és az adó-kiegészítés megfizetése: december 20.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 17/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

Iparűzési adó beszedési számla száma: 11736037-15361741-03540000

Helyi iparűzési adó: Bevallás adóelőleg kiegészítéséről áll. jellegű tev. esetén

Helyi iparűzési adó: Bevallás adóelőleg kiegészítéséről áll. jellegű tev. esetén

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a tevékenység időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) az adóévben a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

    Az adó mértéke:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

    Bevallási, befizetési határidők:

  • Előlegfizetési határidő: március 15. és szeptember 15.
  • Adóbevallás benyújtása, adó befizetésének határideje: május 31.
  • Feltöltési kötelezettségről adóbevallás benyújtása és az adó-kiegészítés megfizetése: december 20.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 17/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

Iparűzési adó beszedési számla száma: 11736037-15361741-03540000

Helyi iparűzési adó: Bevallás állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

Helyi iparűzési adó: Bevallás állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a tevékenység időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) az adóévben a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

    Az adó mértéke:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

    Bevallási, befizetési határidők:

  • Előlegfizetési határidő: március 15. és szeptember 15.
  • Adóbevallás benyújtása, adó befizetésének határideje: május 31.
  • Feltöltési kötelezettségről adóbevallás benyújtása és az adó-kiegészítés megfizetése: december 20.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 17/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

Iparűzési adó beszedési számla száma: 11736037-15361741-03540000

Helyi iparűzési adó: Bevallás ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén

Helyi iparűzési adó: Bevallás ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a tevékenység időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) az adóévben a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

    Az adó mértéke:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

    Bevallási, befizetési határidők:

  • Előlegfizetési határidő: március 15. és szeptember 15.
  • Adóbevallás benyújtása, adó befizetésének határideje: május 31.
  • Feltöltési kötelezettségről adóbevallás benyújtása és az adó-kiegészítés megfizetése: december 20.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 17/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

Iparűzési adó beszedési számla száma: 11736037-15361741-03540000

Helyi iparűzési adó: Kérelem adóelőleg módosítására

Helyi iparűzési adó: Kérelem adóelőleg módosítására

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a tevékenység időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) az adóévben a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

    Az adó mértéke:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

    Bevallási, befizetési határidők:

  • Előlegfizetési határidő: március 15. és szeptember 15.
  • Adóbevallás benyújtása, adó befizetésének határideje: május 31.
  • Feltöltési kötelezettségről adóbevallás benyújtása és az adó-kiegészítés megfizetése: december 20.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 17/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

Iparűzési adó beszedési számla száma: 11736037-15361741-03540000

Helyi iparűzési adó: Nyilatkozat őstermelők részére bevallás helyett

Helyi iparűzési adó: Nyilatkozat őstermelők részére bevallás helyett

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a tevékenység időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) az adóévben a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

    Az adó mértéke:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

    Bevallási, befizetési határidők:

  • Előlegfizetési határidő: március 15. és szeptember 15.
  • Adóbevallás benyújtása, adó befizetésének határideje: május 31.
  • Feltöltési kötelezettségről adóbevallás benyújtása és az adó-kiegészítés megfizetése: december 20.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 17/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

Iparűzési adó beszedési számla száma: 11736037-15361741-03540000

Helyi iparűzési adó: Önellenőrzési lap

Helyi iparűzési adó: Önellenőrzési lap

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a tevékenység időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) az adóévben a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

    Az adó mértéke:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

    Bevallási, befizetési határidők:

  • Előlegfizetési határidő: március 15. és szeptember 15.
  • Adóbevallás benyújtása, adó befizetésének határideje: május 31.
  • Feltöltési kötelezettségről adóbevallás benyújtása és az adó-kiegészítés megfizetése: december 20.

    Kapcsolódó jogszabályok:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 17/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

Iparűzési adó beszedési számla száma: 11736037-15361741-03540000

Lakcímügyintézés

Lakcímügyintézés

    A lakcímkártyán szereplő lakcímek:

  • lakóhely – állandó lakcím
  • tartózkodási hely – ideiglenes lakcím

Tartózkodási helyet annak bejelentésétől számított öt éven belül a tartózkodási hely szerinti illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik.

A lakcímbejelentés lakcímjelentő lapon történik. A lakcímjelentő lap ingyenesen beszerezhető a lakcímbejelentés helyszínén. Minden személy részére (gyermekeknek is) külön lakcímjelentő lapot kell kitölteni. A lakcím bejelentésekor a lakcímkártyát cseréljük. A lakcím bejelentéséhez a lakás tulajdonosának, haszonélvezőjének, vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.

    A lakcímbejelentéshez a következők szükségesek:

  • kitöltött, aláírt lakcímjelentő lap (személyenként) kiskorú, nagykorú részére egyaránt
  • személyazonosító igazolvány, személyazonosításra alkalmas okmány
  • lakcímkártya, amennyiben a kérelmező már rendelkezik vele ( cserénél)
  • személyes adatok változása esetén névviselést igazoló okirat, doktori cím viselésére jogosító okirat
  • képviseleti jogosultságot igazoló okirat ( amennyiben nem saját ügyében jár el)
  • szállásadó saját kezű aláírása: amennyiben van az ingatlannak haszonélvezője ő a szállásadó, ennek hiányában a tulajdonos
  • a lakás tulajdonjogára vonatkozó okirat: tulajdoni lap, vagy használatbavételi engedély, vagy adásvételi szerződés
  • névváltozás esetén születési, házassági anyakönyvi kivonat

Fizetendő illetékek

  • A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult - 500 forint.
  • Ha a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint.
    • Illetékmentes

    • Az első lakcímigazolvány
    • Személyazonosító igazolvány kiadása, vagy lakcímváltozás, illetve –a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - törvényes képviselő kérelmére feltüntethető adatváltozás esetén
    • a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány eltulajdonítása miatt

Az eljárásra vonatkozó jogszabályok

  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
  • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
  • A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtására kiadott 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet
  • A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2007. (III.13.) IRM-MeHVM együttes rendelet
  • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
  • A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

Magánszemélyek kommunális adója: Bevallás

Magánszemélyek kommunális adója: Bevallás

Adóköteles az Előszállás Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő telkek, építmények.

Adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény, telek tulajdonosa, továbbá az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) terheli, az annak gyakorlására jogosult (haszonélvező) az adó alanya.

Ingatlan szerzést követően az új tulajdonosnak adóbevallási nyomtatványt kell kitölteni, amit személyesen illetve postán lehet eljuttatni az önkormányzat adóhatóságához. Az adókötelezettség megszűnése esetén kijelentő lapot kell kitölteni. Az adatokban történt bármely változásról a hivatal felé adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn.

Szükséges iratok: tulajdoni lap másolat, lakásbérleti szerződés, adás-vételi szerződés.

Az adó mértéke ingatlanonként egységesen 12000 Ft/év.

Mentes az adó alól a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. Fenti igazolást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Fejér Megyei Igazgatóságától kell megkérni az adózónak.

Ügyintézés díja: Az alapeljárás illetékmentes. Fellebbezés esetén a határozatban megjelölteknek megfelelő összeg.

    Kapcsolódó jogszabály:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 14/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról

Magánszemélyek kommunális adója számla száma: 11736037-15361741-02820000

Magánszemélyek kommunális adója: Megállapodás kötelezettségekről és jogokról

Magánszemélyek kommunális adója: Megállapodás kötelezettségekről és jogokról

Adóköteles az Előszállás Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő telkek, építmények.

Adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény, telek tulajdonosa, továbbá az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) terheli, az annak gyakorlására jogosult (haszonélvező) az adó alanya.

Ingatlan szerzést követően az új tulajdonosnak adóbevallási nyomtatványt kell kitölteni, amit személyesen illetve postán lehet eljuttatni az önkormányzat adóhatóságához. Az adókötelezettség megszűnése esetén kijelentő lapot kell kitölteni. Az adatokban történt bármely változásról a hivatal felé adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn.

Szükséges iratok: tulajdoni lap másolat, lakásbérleti szerződés, adás-vételi szerződés.

Az adó mértéke ingatlanonként egységesen 12000 Ft/év.

Mentes az adó alól a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. Fenti igazolást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Fejér Megyei Igazgatóságától kell megkérni az adózónak.

Ügyintézés díja: Az alapeljárás illetékmentes. Fellebbezés esetén a határozatban megjelölteknek megfelelő összeg.

    Kapcsolódó jogszabály:

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • 14/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról

Magánszemélyek kommunális adója számla száma: 11736037-15361741-02820000

Méltányosság adóügyben: Adómérséklés iránti kérelem

Méltányosság adóügyben: Adómérséklés iránti kérelem

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (együtt: fizetési könnyítés): az adózó kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra (közigazgatási bírság, hulladékszállítási díj hátralék, stb.) az önkormányzati adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet.

Adómérséklés: az adózó magánszemély kérelme alapján az adótartozást, bírság- vagy pótléktartozást az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó megélhetését súlyosan veszélyezteti. Más esetekben az adóhatóság nem engedheti el, nem mérsékelheti az adót.

Kérelem elbírálásához szükséges csatolni a magánszemély adózó és a vele közös háztartásban élők jövedelmének igazolását, rezsiköltségek igazolását, nyilatkozatot az eltartottakról, vagyonelemekről (gépkocsi, ingatlan, értékpapír, stb), valamint a kérelmének indokolásában a fizetési nehézség kialakulás okainak, körülményeinek ismertetése.

Ügyintézés díja: Itv. 33.§ (2) 23. Illetékmentes eljárás az adó ügyben az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás –ide értve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is - kivéve az adókötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást.

Itv. 29.§ (8)A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 Ft. Az illetéket csekken vagy utalással kell befizetni. Az erről szóló igazolást csatolni kell a kérelemhez.

    Kapcsolódó jogszabály:

  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Illeték beszedési számla: 11736037-15361741-03470000

Méltányosság adóügyben: Fizetési könnyítés iránti kérelem

Méltányosság adóügyben: Fizetési könnyítés iránti kérelem

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (együtt: fizetési könnyítés): az adózó kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra (közigazgatási bírság, hulladékszállítási díj hátralék, stb.) az önkormányzati adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet.

Adómérséklés: az adózó magánszemély kérelme alapján az adótartozást, bírság- vagy pótléktartozást az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó megélhetését súlyosan veszélyezteti. Más esetekben az adóhatóság nem engedheti el, nem mérsékelheti az adót.

Kérelem elbírálásához szükséges csatolni a magánszemély adózó és a vele közös háztartásban élők jövedelmének igazolását, rezsiköltségek igazolását, nyilatkozatot az eltartottakról, vagyonelemekről (gépkocsi, ingatlan, értékpapír, stb), valamint a kérelmének indokolásában a fizetési nehézség kialakulás okainak, körülményeinek ismertetése.

Ügyintézés díja: Itv. 33.§ (2) 23. Illetékmentes eljárás az adó ügyben az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás –ide értve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is - kivéve az adókötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást.

Itv. 29.§ (8)A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 Ft. Az illetéket csekken vagy utalással kell befizetni. Az erről szóló igazolást csatolni kell a kérelemhez.

    Kapcsolódó jogszabály:

  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Illeték beszedési számla: 11736037-15361741-03470000

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Adatváltozás

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Adatváltozás

    Az ügyintézéshez szükséges dokumentunok:
  1. Működési engedély kiadása iránti kérelem működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/B. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
  5. Szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.
  6. Ha az üzletet társasház (lakásszövetkezet) külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségében kívánja működtetni, akkor a társasház (lakásszövetkezet) képviseletére jogosult személy nevét és lakcímét tartalmazó irat.
    Ügyintézés díja:
  • Működési engedély kiadása iránti kérelem: 10.000,- Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Működési engedély adataiban bekövetkezett változás bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés üzletköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes
    Kapcsolódó jogszabályok:
  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Kérelem

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Kérelem

    Az ügyintézéshez szükséges dokumentunok:
  1. Működési engedély kiadása iránti kérelem működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/B. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
  5. Szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.
  6. Ha az üzletet társasház (lakásszövetkezet) külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségében kívánja működtetni, akkor a társasház (lakásszövetkezet) képviseletére jogosult személy nevét és lakcímét tartalmazó irat.
    Ügyintézés díja:
  • Működési engedély kiadása iránti kérelem: 10.000,- Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Működési engedély adataiban bekövetkezett változás bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés üzletköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes
    Kapcsolódó jogszabályok:
  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Megszüntetés

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Megszüntetés

    Az ügyintézéshez szükséges dokumentunok:
  1. Működési engedély kiadása iránti kérelem működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/B. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
  5. Szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.
  6. Ha az üzletet társasház (lakásszövetkezet) külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségében kívánja működtetni, akkor a társasház (lakásszövetkezet) képviseletére jogosult személy nevét és lakcímét tartalmazó irat.
    Ügyintézés díja:
  • Működési engedély kiadása iránti kérelem: 10.000,- Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Működési engedély adataiban bekövetkezett változás bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés üzletköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes
    Kapcsolódó jogszabályok:
  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Nyitvatartási idő változás

Működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység: Nyitvatartási idő változás

    Az ügyintézéshez szükséges dokumentunok:
  1. Működési engedély kiadása iránti kérelem működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/B. számú melléklete szerint)
  2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
  5. Szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.
  6. Ha az üzletet társasház (lakásszövetkezet) külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségében kívánja működtetni, akkor a társasház (lakásszövetkezet) képviseletére jogosult személy nevét és lakcímét tartalmazó irat.
    Ügyintézés díja:
  • Működési engedély kiadása iránti kérelem: 10.000,- Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.
  • Működési engedély adataiban bekövetkezett változás bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva
  • Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes
  • Bejelentés üzletköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes
    Kapcsolódó jogszabályok:
  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
  • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.
  • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

Szociális ügyek: Gyógyszertámogatás

Szociális ügyek: Gyógyszertámogatás

Jogosultsági feltételek:

Gyógyszertámogatásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó nettő havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 15%-át.

Gyógyszertámogatásra való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg,ha a kérelmező alanyi vagy normatív jogon nem jogosult közgyógyellátásra.

    A gyógyszertámogatás igényléséhez a következők szükségesek:

  • kérelem
  • a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása az igénylőre és a családtagokra vonatkozóan
  • a családra vonatkozó vagyonnyilatkozat
  • háziorvosi és gyógyszertári igazolás a havi gyógyszerköltségekről
  • a Járási Hivatal jogerős elutasító határozata

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
  • 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
  • Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról

Szociális ügyek: Házi segítségnyújtás

Szociális ügyek: Házi segítségnyújtás

Feltöltés alatt...

Szociális ügyek: Köztemetés

Szociális ügyek: Köztemetés

Jogosultsági feltételek:

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. A temetés összegét az önkormányzat hagyatéki teherként bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, amennyiben az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő esetén 100 %-át.

    A köztemetés igényléséhez a következők szükségesek:

  • kérelem
  • halotti anyakönyvi kivonat
  • önkormányzat nevére szóló temetési költségeket igazoló számla

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
  • Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról

Szociális ügyek: Lakhatási támogatás

Szociális ügyek: Lakhatási támogatás

Jogosultsági feltételek:

Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át (egyedül élő esetén), vagy 150%-át (családos esetén) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

    A lakhatási települési támogatás igényléséhez a következők szükségesek:

  • kérelem
  • a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása az igénylőre és a családtagokra vonatkozóan
  • a családra vonatkozó vagyonnyilatkozat
  • annak a szolgáltatónak számlalevele, ahova a támogatás folyósításra kerül.

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
  • 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
  • Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról

Szociális ügyek: Rendkívüli települési támogatás

Szociális ügyek: Rendkívüli települési támogatás

Jogosultsági feltételek:

    Rendkívüli települési támogatás nyújtható azoknak a rászorulóknak, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:
    • Az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:
    • egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 200 %-át (57.000.- Ft)
    • két- vagy ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 150 %-át (42.750.- Ft)
  • Ha váratlan esemény miatt átmenetileg létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került.
  • • Ha nyugdíjas és viszonylag magas gyógyszerköltsége van, de közgyógyellátásra vagy gyógyszertámogatásra nem jogosult.
  • Ha munkanélküli, semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, de elhelyezkedési szándékát hitelt érdemlően igazolja.

    A rendkívüli települési támogatás igényléséhez a következők szükségesek:

  • kérelem
  • a családban élők jövedelem igazolását, ha alkalmi munkát végeznek, abból származó 12 havi jövedelmükről nyilatkozatot.
  • váratlan élethelyzet esetén erről szóló hitelt érdemlő igazolást.

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
  • 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
  • Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról

Szociális ügyek: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Szociális ügyek: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Jogosultsági feltételek:

    Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult az a háztartás, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg :
  • egyedülálló szülő esetén az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének a 140%-át
  • család esetén az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 130%-át, feltéve, hogy vagyona nincs.

A nagykorúvá vált gyermek saját jogán igényelheti, ha a jogosultság feltételei fennállnak.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezhető a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása.

    A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igényléséhez a következők szükségesek:

  • kérelem
  • a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása az igénylőre és a családtagokra vonatkozóan
  • a családra vonatkozó vagyonnyilatkozat
  • közös háztartásban élő gyermekekre vonatkozóan, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásról szóló igazolás

    Az eljárásra vonatkozó jogszabályok

  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
  • Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról

Szociális ügyek: Szociális étkeztetés

Szociális ügyek: Szociális étkeztetés

Feltöltés alatt...

Telepengedélyköteles ipari tevékenység: Kérelem

Telepengedélyköteles ipari tevékenység: Kérelem

A telepengedélyköteles ipari tevékenység folytatására irányuló kérelemhez jogszabályi előírás alapján csatolandó iratok:

  • a) nem a kérelmező tulajdonában lévő terület esetében a használat jogcímére vonatkozó okirat, vagy annak másolata a tulajdoni lap kivételével,
  • b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,
  • c) közös tulajdonban álló terület esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat,
  • d) hatályos ingatlannyilvántartási térkép,
  • e) szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.

Ügyintézés díja:

Az eljárási díj mértéke a 35/1999.(X.13.) BM rendelet szerint 5.000 Ft, amely összeget készpénzátutalási megbízással, vagy a Polgármesteri Hivatal számlaszámára (11736037-15361741) banki átutalással lehet megfizetni.

A szakhatósági eljárásokért fizetendő eljárási díjak:

  1. A Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete eljárási díja 19.400 Ft, amely összeget készpénzátutalási megbízásal vagy banki átutalással lehet megfizetni.
  2. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eljárási díja 23.000 Ft, amely összeget banki átutalással lehet megfizetni.
  3. A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság eljárási díja 11.000 Ft, amely összeget banki átutalással lehet megfizetni, amennyiben a telepengedély kiadása iránti kérelemben a 4.1. alponttól a 4.5. alpontig terjedő felsorolásban szereplő berendezést üzemeltetnek.

Az eljárás menete:

A kérelem beérkezését követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

Helyszíni szemle:

A helyszíni szemle időpontjáról a jegyző értesíti a kérelmezőt, a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanok tulajdonosait és a szakhatóságokat. A szomszédos ingatlanok tulajdonosai észrevételeiket a szemle előtt írásban tehetik meg, vagy a helyszíni szemlén készülő jegyzőkönyvbe mondhatják. Szakhatósági hozzájárulások esetén a jegyző határozattal adja ki a telepengedélyt.

Tevékenység megkezdése:

A tevékenységet jogerős telepengedély birtokában lehet megkezdeni.

Alkalmazandó jogszabályok:

  • A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet
  • 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyéb eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
  • 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról.

Telepengedélyköteles ipari tevékenység: Megszűntetés

Telepengedélyköteles ipari tevékenység: Megszűntetés

A telepengedélyköteles ipari tevékenység folytatására irányuló kérelemhez jogszabályi előírás alapján csatolandó iratok:

  • a) nem a kérelmező tulajdonában lévő terület esetében a használat jogcímére vonatkozó okirat, vagy annak másolata a tulajdoni lap kivételével,
  • b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,
  • c) közös tulajdonban álló terület esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat,
  • d) hatályos ingatlannyilvántartási térkép,
  • e) szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.

Ügyintézés díja:

Az eljárási díj mértéke a 35/1999.(X.13.) BM rendelet szerint 5.000 Ft, amely összeget készpénzátutalási megbízással, vagy a Polgármesteri Hivatal számlaszámára (11736037-15361741) banki átutalással lehet megfizetni.

A szakhatósági eljárásokért fizetendő eljárási díjak:

  1. A Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete eljárási díja 19.400 Ft, amely összeget készpénzátutalási megbízásal vagy banki átutalással lehet megfizetni.
  2. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eljárási díja 23.000 Ft, amely összeget banki átutalással lehet megfizetni.
  3. A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság eljárási díja 11.000 Ft, amely összeget banki átutalással lehet megfizetni, amennyiben a telepengedély kiadása iránti kérelemben a 4.1. alponttól a 4.5. alpontig terjedő felsorolásban szereplő berendezést üzemeltetnek.

Az eljárás menete:

A kérelem beérkezését követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

Helyszíni szemle:

A helyszíni szemle időpontjáról a jegyző értesíti a kérelmezőt, a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanok tulajdonosait és a szakhatóságokat. A szomszédos ingatlanok tulajdonosai észrevételeiket a szemle előtt írásban tehetik meg, vagy a helyszíni szemlén készülő jegyzőkönyvbe mondhatják. Szakhatósági hozzájárulások esetén a jegyző határozattal adja ki a telepengedélyt.

Tevékenység megkezdése:

A tevékenységet jogerős telepengedély birtokában lehet megkezdeni.

Alkalmazandó jogszabályok:

  • A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet
  • 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyéb eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
  • 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról.
elvalaszto
Előszállás nagyközség honlapja | Minden jog fenntartva © 2011
Élemiszerbank logo
elvalaszto
Nagykarácsony logo
elvalaszto
Daruszentmiklós logo
elvalaszto
Baracs logo